Egy jó szülő addig támogatja gyermekét ameddig csak erejéből telik. Bár az anyagi támogatás meg sem közelíti a szeretet és törődés által adható erősítést, de szerencsére a kettő nem is zárja ki egymást. Keveseknek adatik meg, hogy a nagybetűs életben való elindulásukkor a szüleik ingatlannal segítenek, szerencsére akadnak kivételek, akik ebben a kivételes sorsban részesülhetnek. Nem mindegy azonban, hogy a szülő mikor és hogyan ad gyermekének ingatlant. Adhat ajándékozással, vásárolhat a nevére, és végső esetben örökösévé is teheti saját ingatlanának. Bármelyik eshetőség is merül fel, ha a gyermek kiskorú a gyámhatóság közreműködése szükséges a jogügyletben. Továbbá, ha úgy hozza a helyzet és az ingatlan értékesítése válik szükségessé még a tulajdonosának kiskorúsága idején, ugyancsak a gyámhatósághoz kell fordulnunk hozzájárulásért.
A Polgári törvénykönyv meghatározása szerint:
IV. 2:10. § [A kiskorúság]
(1) Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.
Tehát 18. év alatti tulajdonos esetén különös kitételei vannak egy ingatlan adásvételnek. Nem mindegy azonban, hogy a kiskorú
IV. 2:11. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú]
Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Vagy a kiskorú
IV. 2:13. § [A cselekvőképtelen kiskorú]
Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.
A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el. A polgári jogban a törvényes képviselő nem más, mint a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám vagy a gondnok. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szülő fő szabály szerint nem képviselheti gyermekét olyan adásvételi ügyletben, amelyben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szembeni, ellenérdekelt fél. Ilyen esetben a gyámhatóság eseti gyám kirendelésével működik közre. Az eseti gyám kirendelése történhet hivatalból, de akár kérelemre is.
Az ingatlan adásvételi szerződés vonatkozásában szükséges még az aláírás előtt beszerezni az értékesítendő ingatlanra vonatkozó 3 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt. Az adó- és értékbizonyítvány beszerzésére annak biztosítása érdekében van szükség, hogy a gyámhivatal vizsgálni tudja a kiskorú fél részére megállapított vételárrész megfelelőségét. Amennyiben a vételár eléri az adó- és értékbizonyítványban meghatározott vételárat létre jöhet a szerződés (a vételárnak kötelezően el kell érni a minimumot, de fölül is múlhatja azt).
Az aláírt adásvételi szerződést a jogi képviselő megküldi a gyámhatóság részére, amit, ha az minden kritériumnak megfelel gyámhatósági záradékkal látja el. A záradékolásnak többek között feltétele az is, hogy a kiskorút illető vételárrész igazoltan annak számláján került jóváírásra. Elfogadottnak tekinti a szülő számláján történő jóváírást is, annak feltételével, hogy azzal a szülő nem rendelkezhet.
Ezután küldhető meg az adásvételi jogügylet a földhivatal részére. Kiskorút érintő ingatlan adásvételi szerződés földhivatali elbírálásra kizárólag gyámhivatali záradékkal ellátva nyújtható be.
Látható a fent leírt ügymenetben a gyámhatóság jelentős szerepe, ami ugyan nem bonyolítja sokban az adásvétel lebonyolítását, a lefolyási időhöz azonban nagyban hozzátesz. Érdemes tehát végiggondolni, hogy az jelenti-e a legjobb megoldást, ha a kiskorú gyermekünk nevére ingatlant íratunk.