Akik ingatlan eladásra adják a fejüket azoknak a hirdetések feladásakor a lehető legalaposabban kell összeszedni házuk, lakásuk előnyös tulajdonságait és valljuk be egy szépen berendezett terasz abszolút előny egy franciaerkéllyel szemben. Akik pedig vásárolnak nem árt, ha tisztában vannak azzal, hogy kiülhetnek-e jövendőbeli ingatlanuk balkonjára vagy napozhatnak-e egyet a loggián.
Na de tudjuk-e melyik melyik? Kiülhetünk-e a franciaerkélyre, elázunk-e a loggián? Vegyük át őket szépen sorjában:
Loggia:
A loggia a homlokzat síkjából nem kiugró, három oldalról fallal, alulról és felülről födémmel határolt terület. Sok esetben a korlátja is egy épített fal, ami lehetővé teszi a beépítését, mellyel a lakás hasznos alapterületét növelhetjük.
Magyarországon meglehetősen sok panelház és csúsztatott zsalus ingatlan készült ezzel a praktikus technikával. Amennyiben nappalink méretét szeretnénk növelni egy kisebb beruházással megtehetjük, de ha nem élünk ezzel a lehetőséggel egy kiadós nyári záport is végig üldögélhetünk rajta, hiszen elázni annak zártsága miatt biztosan nem fogunk.
Balkon és az erkély:
Sokan nem tudják, de a balkon és az erkély rokon értelmű szavak, jelentésük nem más, mint a ház homlokzatából kiugró kő-, vas-, vagy falemez, melyre a szobákból egy vagy több ajtón át kilépni és azon szabadon tartózkodni lehet. Tehát sem oldalról, sem felülről nem határolja semmi.
Ma már ezeket a típusú erkélyeket, balkonokat ritkábban választják új ingatlanok építésénél. Hátránya, hogy nem használható beépítésre, és meglehetősen szabad a levegő mozgása. Bár használható akár teregetésre is, de nem árt a szárítót biztonságba helyezni, ha elindulunk otthonról. Leggyakrabban az 1800 -as években épült téglaházak nagypolgári lakásaihoz használták Budapesten.
Itt meg kell említenünk az úgynevezett francia erkélyt, bár az csak a nevében erkély, hiszen egy vagy több erkély ajtóról beszélünk, amihez nem tartozik tényleges erkély, kizárólag a biztonsági szempontból jelenlévő korlát. Erre a típusra nem lehet kiülni, de még kiállni sem. A szellőztetés és a fény szempontjából viszont eredményesebb, mint egy sima ablak.
Terasz:
A legegyszerűbben úgy fogalmazhatnánk meg, hogy se nem erkély, se nem loggia. A terasz egy helyiséghez, önálló rendeltetési egységhez vagy azok közös közlekedőihez kapcsolódó, padlóburkolattal ellátott külső tartózkodótér, ami nem az épület homlokzati síkján belül van, illetve nem függesztett alátámasztású. Ma már ezt a megoldást alkalmazzák legszívesebben a kivitelezők, amennyiben rendelkeznek elegendő térrel, hiszen a terasz a legtérigényesebb külső tartózkodótér.
Gyakori megjelenési formája továbbá az épületek zárófödémein kialakított terasz, amit tetőteraszként használunk a köznyelvben.
Függőfolyosó:
A fenti felsorolásunktól abban mindenképp eltér, hogy nagy általánosságban nem privát külső térről beszélünk, de a nagyobb városok öreg bérházaiban szinte mindig megtaláljuk, így érdemes megemlíteni.
A budapesti belvárosi kerületeiben gyakran találkozunk a „körgang” kifejezéssel, az pedig nem más, mint a több szintes bérházak belső légterében körkörösen futó függőfolyosó által határolt terület.
Ingatlan vásárlás vagy eladás kapcsán jó ha tudjuk az erkély vagy a terasz akkor számítanak bele a lakás hasznos alapterületébe, ha fedettek, és a belmagasságuk legalább 1,9 méter.