2023-tól jelentős jogszabályi változások lépnek életbe a hazai földpiacot érintően. Többek között változik az öröklés rendje, illetve 2023. január 1-jén hatályba lép az új gazdaságátadási törvény is. Az éppen zajló gazdasági változás, az infláció emelkedése, a háborús helyzet egy világjárványt követő időszakban mégsem tudtak a magyar mezőgazdaság bástyáján akkora lyukat ütni. A statisztikák alapján talán az egyik legideálisabb most magyar termőföldbe fektetni.
Mint a világon mindennemű gazdasági szereplőt, gazdától a gyárosig, az egész világot lesújtotta, ami a szomszédunkban történik. Az orosz-ukrán háború kolosszális pusztítást végzett a világgazdaság folyásán. Mint az orosz, úgy az ukrán mezőgazdaság is nehéz helyzetbe került. Nincsenek ezzel másképp azok az országok, akik élelmezésük javát az Oroszországból, de leginkább Ukrajnából importált gabonával számolva tervezték. A kialakult helyzet ráadásul nem nevezhető akutnak, hiszen, ha maholnap véget érne a háború nem indulhatna el az azonnali exportálás. Így ezeknek a leginkább afrikai és ázsiai országoknak azonnali hatállyal gondoskodniuk kell a megüresedett beszállítói helyek kiosztásáról, amennyiben szeretnék elkerülni a komoly humanitárius katasztrófát. Magyarország szerencsés helyzetben van gabonafronton. Tartva a háborús helyzet elhúzódásától már életbe léptették a gabona exportálására vonatkozó korlátozásokat. Egy olyan országban, ahol bőven megterem az ott lakók számára elegendő mennyiségű alapanyag, csak a termelési kedv stagnálása okozhat problémát. Az Európai Unió mentőövként bővíteni látszik az uniós költségkeretet az agrártámogatásra vonatkozólag, ami talán pont a termelési kedv fokozásában lesz lényeges tényező. Arról nem beszélve, hogy Magyarország gazdáinak jelentős mennyiségű ki nem használt földterülete van. Amennyiben az Unió a költségkeretet akár ilyen jellegű „beforgatásra” is felhasználhatóvá teszi, úgy az export korlátozásokat meghaladó mennyiségből jelentős bevételnövekedés várható pláne, a fent említett gazdasági szereplők kiesése okán.
Ettől függetlenül a világot érintő gazdasági atombomba kis országunk nyakába is igen nagy súlyt akasztott. Az infláció fékevesztett, a forint árfolyama régen, illetve soha nem látott mélységekben ingadozik, a hitelkamatok emelkedése végeláthatatlannak tűnik, a költségvetési mutatók bőven mínuszban állnak. A Magyar Nemzeti Bank néhány hónap alatt lényegében a duplájára emelte az infláció emelkedésére vonatkozó százalékos becslését, aminek még mindig csak a fele a gazdasági növekedés prognózisa. Viszont nem áll ezzel jobban más ágazat sem, sőt a gazdasági értéknövekedés bíztató. Ezt mutatják az elmúlt évek statisztikai adatai is. A termőföld tulajdonosok csak az elmúlt 1-2 évben is jelentős értéknövekedéssel számolhattak, még akkor is, ha tényleges jövedelmük nem származott a földtulajdonukból. Azt, hogy az értéknövekedés az idei évben képes lesz-e folytatódni nagyban beleszól majd a 8 %-os infláció is. De az bizonyos, hogy földterületbe fektetni jelenleg kedvezőbb, mint lakóingatlanba. Köszönhető ez leginkább annak, hogy a föld adásvételre szinte alig vehető fel támogatás. Ezzel egyidejűleg a lakásokra jelenleg túl sokfélét, ráadásul bizonytalanná teszi az ingatlanárak alakulását, hogy több állami támogatási forma is a végéhez ér az idei év decemberében.
A földárak alakulása tehát a lakóingatlanokkal ellentétben biztosabb jövőt mutat. Az árak stagnálását biztosan nem tenné lehetővé az uniós bíróság ítéletére váró földforgalmi szabályozás módosítása. A jelenleg is hatályos földforgalmi szabályokat olyan formán kellene a jogalkotóknak módosítani, hogy lehetővé tegye a jogi személyek földtulajdonszerzését. Amennyiben az ítélet erre vonatkozó módosításra szólít fel, ugyan nem azonnal – hiszen a szabályok módosítása időt venne igénybe –, de lényegében megnyitnánk a magyar földpiacot az akár külföldi cégek előtt is. A kereslet emelkedésével egy ütemben emelheti a földárakat az új piaci szereplő jelenléte.
Míg az uniós ítéletre várunk a földforgalmi szabályozások ügyében, Magyarország több földpiaci szabályváltoztatást eszközöl. Többek között 2023 január 1-jén lép hatályba a gazdaságátadási törvény, amely lehetővé teszi az akár jelentősebb gazdasági vagyon átruházását oly módon, hogy az mentesüljön az elővásárlási jogi vagy egyéb speciális törvények alól. Ez időben is felgyorsítaná az átadások folyamatát, így azok, akik eddig tartózkodtak az átadástól annak időigényessége és bonyolult ügyintézése miatt, most sokkal tisztább, vége láthatóbb módon tehetik ezt meg.
Változik ugyanakkor az öröklésre vonatkozó szabályozás. A korábbi gyakorlattal ellentétben a többedmagukkal öröklők egy éven belül el kell, hogy döntsék kié legyen tulajdon jogilag a föld, amennyiben az értékesítés mellett döntenek, azt együtt kell megtenniük. Hasonló irányú törekvés lenne az osztatlan közös tulajdonú földterületek felszámolása is. Bár az erre vonatkozás hatályba lépése nem ugrasztotta meg jelentősen a felszámolási kedvet, a megosztási és bekebelezési folyamatok idéntől jelentősen felgyorsulhatnak. Az osztatlan közös tulajdonlás felszámolásának egyik nagy előnye, hogy az ilyen eljárás során a nem földművesnek minősülő tulajdonostárs is szerezhet földtulajdont, továbbá ezen szerzésekre nem vonatkozik a személyenként megszabott 300 hektáros felső határ sem.