Sok idős embernek nyújthatnak segítséget az említett megállapodások. Ha messze költöztek a gyerekek, vagy esetleg nincs örökös. Ezen szerződésekkel lehetőségük van biztosítani idős korukra az anyagi nyugalmat, illetve akár a gondoskodást, ápolást is. De mi a különbség az életjáradék és a tartás között? Mit adunk és mit kapunk cserébe? Az életjáradéki és a tartási szerződésre vonatkozó szabályokat is a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Mindkét szerződés esetén bizonytalan annak bármelyik fél oldaláról mért nyereségessége, hiszen a szerződés megkötésekor nem meghatározható, hogy az életjáradék vagy a tartás értéke arányos lesz-e az ellenértékkel.
Életjáradéki szerződés:
Ptk. 6:497. § [Életjáradéki szerződés]
(1) Életjáradéki szerződés alapján a járadékadásra kötelezett a járadékszolgáltatásra jogosult javára, annak haláláig, meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására, a járadékszolgáltatásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.
(2) Az életjáradékot havonta előre kell teljesíteni. A járadékszolgáltatásra jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékot bírósági úton nem követelheti.
(3) Az életjáradéki szerződésre egyebekben a tartási szerződés szabályait kell alkalmazni.
Az életjáradéki szerződés esetén a felek a járadékadásra kötelezett és a járadékszolgáltatásra jogosult. Járadékadásra kötelezett ellenérték fejében a jogosult haláláig meghatározott pénzösszeg vagy más időszakonként visszatérő pénzösszeg helyettesítésére szolgáló dolog nyújtására kötelezett, melyet havi rendszerességgel előre kell teljesítenie (A járadék jogosultja a 6 hónapnál régebben lejárt és nem érvényesített járadékot bírósági úton nem követelheti). Amennyiben az ellenérték a jogosult saját lakóingatlana, úgy az ingatlan-nyilvántartásba be kell, hogy kerüljön kötelezett tulajdonjoga, illetve jogosult életjáradéki joga.
Tartási szerződés:
Ptk. 6:491. § [Tartási szerződés]
(1) Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.
(2)A tartási szerződést írásba kell foglalni.
A tartási szerződéses jogviszonyban felek a tartásra kötelezett és a tartásra jogosult. Tartásra kötelezett ellenérték fejében köteles a tartásra jogosult kielégítő szükségleteinek megfelelő ellátására, gondozására, ápolására, gyógyíttatására, illő temettetésére. Az ellenérték az esetek jelentős részében az tartásra jogosult ingatlana (Ingyenes tartási szerződés is előfordul, de jóval ritkább, mint az ellenérték fejében történő szerződéskötés. Általános esetben a közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár.). Amennyiben ingatlan fejében történik a tartás, ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Az ingatlan nyilvántartásba bejegyzésre kerül a tartásra kötelezett tulajdonjoga, továbbá a tartásra jogosult tartási joga.
Egyik szerződés típus sem befolyásolja az ingatlan forgalomképességét. Mindkét joggal terhelt ingatlan értékesíthető, úgy, hogy a bejegyzett jogok a mindenkori tulajdonost fogják terhelni.
Jogosultak szempontjából nagyon fontos megjegyezni, hogy sem az életjáradéki jog, sem a tartási jog nem ad garanciát az ingatlan holtig tartó használatára. Amennyiben ilyen jellegű szerződéskötés után is cél az ingatlan holtig tartó használata, úgy érdemes a jogosultak nevére holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítani.
Ptk. 5:147. § [A haszonélvezeti jog tartalma]
(1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.
(2) Ha a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.
(4) A természetes személyt megillető haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn.
A tartási szerződés és az életjáradéki szerződés esetén is elmondható, hogy a jogosult joga annak halálával megszűnik. Amennyiben adott szerződés több jogosultat érint, a csak egyik jogosult elhunytát követően a még életben lévő jogosult továbbra is követelheti az oszthatatlan szolgáltatások teljesítését az eredeti formában, az osztható szolgáltatásoknak azonban csak az arányos részét köteles teljesíteni a kötelezett. Érdekességképp meg kell jegyezni, hogy a tartásra kötelezett halálával a kötelezettsége csak abban a mértékben száll át az örökösére/eire, amennyiben a haláláig nyújtott szolgáltatása az ellenszolgáltatást nem fedezi.
Mi a teendő, ha a tartásra vagy életjáradék fizetésre kötelezett nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségeit?
Mindkét esetben lehetőség van a szerződés megszüntetésére, de csak abban az esetben, ha ezt a felek közös megegyezéssel teszik. A másik opció a szerződés felbontása vagy módosítása bírósági úton. A bíróság ugyan nincs a felek kérelméhez kötve, de nem rendelhet el olyan következményt, ami ellen mindkét fél tiltakozik. Módosítás kérhető akár ideiglenesen is, abban az esetben, ha például a tartásra kötelezett átmeneti okból nem tud eleget tenni tartási kötelezettségének (pl.: egészségügyi állapot átmeneti romlása). Ebben az esetben a tartási kötelezettség az adott időszakra kiváltható akár „életjáradék” fizetési kötelezettséggel is, de erről a bíróság dönt a felek érdekeinek figyelembevételével.