Mi is az a kaució? Mikor használjuk?
A kaució nem más, mint a jogi szaknyelvben szereplő óvadék köznyelvi verziója. Biztosíték olyan esetekre, amikor a szerződő fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, rosszabb esetben akár kárt okoz. Leggyakrabban albérletek kapcsán találkozunk a kifejezéssel. Már a bérlemény keresgélésekor is szembe jön velünk, hiszen minden hirdetés tartalmazza, hogy az adott ingatlannak mennyi a bérleti díja, de már azt is, hogy hány havi bérleti díjnak megfelelő kauciót kell szerződéskötéskor megfizetnünk a bérbeadónak. Tehát a kaució nem más, mint a bérbeadónak megfizetendő összegszerűsített biztosíték, a tulajdonában esetlegesen keletkezett károk helyrehozására, illetve a késedelmes fizetés pótlására.
Kifizettem a kauciót. Visszakapom vagy az a bérbeadóé marad?
Ha tartjuk magunkat a bérleti szerződésben foglaltakhoz, mindig időben fizetünk és az ingatlant a részünkre átadott állapotában adjuk vissza a bérbeadónak akkor lényegében gondolhatunk úgy a kaució helyzetére, hogy megőrzésre átadtuk a bérbeadónak, amit kiköltözéskor maradéktalanul vissza kell, hogy kapjunk. A kauciót a tulajdonos/ bérbeadó csak és kizárólag a szerződésben részletezett céllal vagy okból használhatja fel.
Számlaadási kötelezettség terheli-e a kaució átvevőjét?
Minekutána az sosem lesz a bérbeadó saját pénze, annak felhasználásával kapcsolatosan szerződésben foglalt kötelezettsége van, így nem terheli számlaadási kötelezettség. Ez csak abban az esetben van így, ha a kaució összege a szerződésben rögzítésre került, és annak átvételéről a bérbeadó írásban nyilatkozik, akár a bérleti szerződés részeként, akár külön átvételi elismervényen.
Kaució jogi helyzete
A kaució nevesítése és céljának részletezése a szerződésben kifejezetten fontos. Abban az esetben tudja funkcióját ellátni, ha adott összeg kaució néven szerepel a szerződésben. Nem elegendő szóban megállapodni arról, hogy bérbeadónak az első havidíjon felül kifizettünk még két havi bérleti díjnak megfelelő kaució. Ezt a szerződésben feltétlenül bele kell foglalnunk, hiszen míg a bérleti díj nem jár vissza, a kaució a fent említett esetben bérlőt illeti meg. Az sem elegendő, ha a szerződésbe azt írjuk, hogy beköltözéskor 3 havi bérleti díjat fizettünk meg bérbeadó részére. Mindenképpen nevezzük nevén a kauciót! A kaució céljának meghatározása legalább ennyire fontos. Foglaljuk bele a szerződésbe, hogy a tulajdonos pontosan milyen esetekben nyúlhat az összeghez. (pl.: nem mindegy, hogy egy esetleges üvegtörésért a biztosító fizet, vagy azt a kaucióból állíttatja helyre a tulajdonos)
Mire használható a kaució?
Az óvadék, vagyis a kaució a már említettek szerint biztosíték arra az esetre, ha bérlő nem fizet vagy kárt okoz. A nemfizetés körébe tartozik a közüzemi számlákkal kapcsolatos díjak vagy akár a közös költség díjával kapcsolatos elmaradás is, illetve a bérbeadó úgymond saját magát is kifizetheti a kaucióból, ha bérbeadója a bérleti díj kifizetésével késedelembe esik. (amennyiben a bérlő a kifizetésnek eleget tesz, úgy bérbeadónak a kauciót vissza kell „állítania” az eredeti összegre)
Bérlőként jó, ha tudjuk, hogy a tulajdonosnak sosem lesz érdeke a kauciónk elköltése, hiszen azzal csökken az az összeg, amit biztosítékul használhat károkozás vagy nem fizetés alkalmával. A bérbeadó a kaució teljes felhasználása mellett is követelhet rajtunk kártérítést, amennyiben annak összege nem fedezte az általunk okozott kárát.
Minden esetben számoljunk el a kaucióval!
Legkésőbb a bérleti szerződés megszűnésekor számoltassuk el bérbeadót a kaució összegével. Amennyiben a szolgáltatók felé nincs tartozásunk, és a lakás használatát a szerződés szerinti állapotban adjuk vissza annak tulajdonosa részére úgy a kaució teljes összege visszajár. Minden attól függ, hogy a szerződésben mit kötöttünk ki. (pl.: ha vállaltuk az ingatlan kifestését, annak eleget kell tennünk akkor is, ha mi magunk nem egy frissen festett ingatlanba költöztünk be annak idején).
Bérbeadóként megkereshet minket a bérlő azzal, hogy a kauciót szeretné az utolsó hónapban, hónapokban „lelakni”, mert a lakásban láthatóan nem esett kár és a számlái be vannak fizetve. Bármennyire is jó a viszony vagy vagyunk jóhiszeműek, lehetőség szerint ebbe ne menjünk bele. Nem tudhatjuk, hogy nem történt-e valami olyan az ingatlanban, ami „nincs szem előtt”, de szükséges lenne azon érvényesíteni a kárigényünket.
A foglalóval kapcsolatos legfontosabb teendőnk annak szerződésbe foglalása, összegszerűsítése és felhasználhatóságának részletezése!