Foglaló vagy előleg

Mindenki fizetett vagy kapott már életében foglalót vagy előleget. Tudjuk-e pontosan mit jelentenek ezek a fogalmak? Egymástól függetlenek vagy szinonimái egymásnak? Leggyakrabban ingatlan adásvételekor találkozhatunk velük, de bármilyen ellenszolgáltatással járó jogügylet szereplője is lehet akár a foglaló, akár az előleg.

Amikor létrejön a szerződés két fél között, megállapodnak az adott ingatlan/ autó/ stb. vételárában. Ma a piaci árak, illetve az igénybe vehető támogatások kapcsán nem ritka, hogy a felek részletekben történő kifizetésben egyeznek meg. Bár nagyon sokan keverik a két fogalmat, vagy éppen gondolják róluk, hogy jelentésük megegyezik, tisztáznunk kell, hogy a foglaló és az előleg egymásnak nem szinonimái, jelentésük nem ugyanaz. Ami közös bennük, az az, hogy a foglaló és az előleg összege is beleszámít az adott vételárba, azoknak összegével a fizetendő vételár mértékét csökkenteni kell. A foglaló a polgári jogban konkrét meghatározást kapott, miszerint:

6:185. § [Foglaló]
(1) A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.
(2) Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
(3) A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
(4) A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken.
(5) A túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.

Ezzel szemben az előleget nem definiálja, így annak nem jut szankciós jelleg. Lényegében egy sima vételárrésznek minősül, éppen ez teszi lehetővé, hogy az előleget minden esetben vissza kell adnunk a vevőnek bármilyen okból is hiúsul meg a szerződésünk.

A legfontosabb különbség éppen a visszafizethetőségükben van. Míg az előleg „csak” egy vételárrész és minden esetben visszajár szerződés megszűnése esetén, úgy a foglaló a szerződés lehetetlenné válásához kapcsolódó választható többletszankció. Ahogy a jogszabályból olvastuk a szerződés teljesüléséért felelős fél az adott foglalót elveszíti (vevő), a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszafizetni (eladó). A foglaló előnye viszont, hogy a pórul járt félnek nem kell bizonygatnia, hogy a szerződés meghiúsulásával őt mekkora kár érte. Amennyiben mondjuk további kártérítést vagy kötbért követel, úgy a már visszakapott foglalót is bele kell számítani ezek összegébe. Hátránya ebből az aspektusból az előlegnek, hogy a szerződés meghiúsulása kapcsán keletkezett kárunk megtérítését csak bírósági úton tudjuk érvényesíteni.

Tehát az előleg jogilag nem definiált, a kötelezettségvállalás jeléül szolgáló vételárrész, mely a szerződés meghiúsulása esetén vevőnek minden esetben visszajár. Foglaló a kötelezettségvállalás megerősítéseként vállalt többletszankció, melynek részleteit jogszabály tartalmazza.