Ingatlan vásárlás előtti költségvetésünkbe az ingatlan vételárán, az esetleges felújítási költségeken, a beszerzendő bútorok árán túlmenően számolnunk kell a vásárlás után fizetendő vagyonszerzési illetékkel is. Az ingatlanok árainak emelkedésével a megszerzésük után fizetendő illeték is nőtt, így nem árt, ha tisztában vagyunk a hatályos illetékkedvezményekkel. Sokat spórolhatunk, ha kiderül, hogy megfelelünk az adott kedvezmény kritériumainak. Az illetékfizetési kötelezettségről, annak mértékéről és egyéb részleteiről az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről rendelkezik, de lássuk nagyvonalakban milyen kedvezmények vehetők igénybe.
Egy ingatlan tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség létrejöhet öröklés, ajándékozás vagy visszterhes vagyonátruházás esetén is. Az adott szerződés (pl.: ajándékozási, adásvételi szerződés) aláírását követően az eljáró jogi képviselő elkészíti B400-as adatlapot, melynek alapján – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bár figyelembe veszi a bevalláson szereplő forgalmi értéket, bármikor dönthet úgy, hogy helyszíni szemlét tart, vagy szakértőt von be a tartós forgalmi érték megállapítására- az adóhatóság kiszabja a fizetendő illeték összegét.
Az illetékfizetési kötelezettségről és annak pontos mértékéről az adóhatóság postai úton értesíti a kötelezettet. Amennyiben nem vagyunk jogosultak illetékkedvezményre az ingatlan forgalmi értékének 4%-val megegyező összegű vagyonszerzési illetéket kell megfizetnünk. 1 milliárd feletti forgalmi érték esetén már csak 2 %-val megegyező összegű a vagyonszerzési illeték. A maximálisan fizetendő illeték jogszabály szerint 200 millió Forint.
Mikor beszélhetünk teljesen illetékmentes ügyletről visszterhes vagyonszerzés esetén?
- Építési telek vásárlása esetén nincs illetékfizetési kötelezettség, amennyiben az lakóház építésére alkalmas, és vállaljuk, hogy a lakóház építési kötelezettségünknek az adásvételi szerződés aláírását követő 4 éven belül eleget teszünk.
- 15 millió Forintot meg nem haladó forgalmi értékű új építésű lakás vásárlása esetén sem terhel minket illetékfizetési kötelezettség, amennyiben azt az építtető vállalkozótól vásároljuk meg.
- 2021. január 01-től a CSOK felhasználásával vásárolt ingatlanok esetében sem kell számolnunk vagyonszerzési illetékkel.
- Az illetékmentesség megilleti a családon belüli adásvétel szereplőit is, ugyanis nem kell illetéket fizetni az egyenes ági rokonok (felmenő egyenesági rokonok: szülő, nagyszülő dédszülő, lemenő egyenesági rokonok: gyermek, unoka, dédunoka.), továbbá a házastársak közötti adásvételek után.
- Cserepótló illetékmentesség ahogy a nevében is szerepel lényegében azoknak jár, akik „lecserélik” az ingatlanjukat. Az illetékmentesség lényege, hogy a következő lakás megvásárlása előtti 3 évben vagy a vásárlást követő 1 évben az eladni kívánt ingatlant értékesítsük és az értékesített ingatlant magasabb áron adjuk el, mint amennyiért az új ingatlant vesszük (pl.: 35 millió Forintért eladjuk a régebbi ingatlanunkat, majd 25 millió Forintért vásárolunk egy másikat a fizetendő illeték összege 0,- Forint)
Milyen esetekben jár illetékkedvezmény visszterhes vagyonszerzés esetén?
- Cserepótló illetékkedvezmény jelentését már tisztáztuk, de ez jelenthet kedvezmény is, nem csak illetékmentességet. A kedvezmény lényege, hogy a következő lakás megvásárlása előtti 3 évben vagy a vásárlást követő 1 évben az eladni kívánt ingatlant értékesítsük. Amennyiben az eladott lakás eladási ára alacsonyabb, mint a vásárolt lakás vételára, úgy csak a kettő közötti különbözeti összeg után kell illetéket fizetnünk (pl.: eladunk egy ingatlant 40 millió Forintért, illetve vásárolunk egy másikat 45 millió Forintért, úgy az 5 millió Forint 4%-át kell befizetnünk az adóhatóságnak vagyonszerzési illeték jogcímen).
- Újonnan épített lakóház vásárlása esetén, ha az ingatlan forgalmi értéke meghaladja a 15 millió Forintot, de nem éri el a 30 millió Forintot, akkor csak a 15 millió Forint feletti összeg után kell a 4 %-os vagyonszerzési illetéket megfizetnünk. Ezen kedvezmény esetében is fontos kitétel, hogy beruházótól vásároljuk az ingatlant (pl. 25 millió Forintért vásárolt új építésű ingatlan esetén 10 millió Forint 4 %-át kell megfizetnünk az adóhatóságnak).
- 35. életévét be nem töltött fiatal 15 millió Forintot meg nem haladó forgalmi értékű első lakástulajdonának megszerzése estén is jár illetékkedvezmény. Ebben az esetben az illeték mértéke a forgalmi érték 2 %-a. Fontos, hogy az ingatlan 1/1-ed tulajdoni hányadának forgalmi értéke nem haladhatja meg a 15 millió Forintot. (pl.: nem jár a kedvezmény annak a két 35 év alatti fiatal első ingatlan szerzőnek, akik együtt 1/2-ed-1/2-ed arányban vásárolnak meg egy 20 millió Forint értékű ingatlant). Az a 35 év alatti fiatal nem számít első ingatlanszerzőnek, akinek már volt korábban lakástulajdona, lakástulajdon 50 %-ot elérő tulajdoni hányada vagy lakástulajdonhoz kapcsolodó az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű joga (pl.: haszonélvezeti jog).