A garázsvásárlás lehetőséget biztosít arra, hogy alacsonyabb tőkével be tudjunk lépni az ingatlanpiacra befektetőként. Egy belvárosi lakás töredékéért is tudunk már garázst vásárolni, melynek a kiadhatósága majdnem jobb, mint a lakásoké. Kimondottan Budapest belső kerületeiben, ahol a közterületi parkolás ellenérték fejében lehetséges, ráadásul nem is feltétlen tudhatjuk biztonságban az éjszakára utcán hagyott autónkat. Ráadásul ezekben a belvárosi kerületekben (V.-VIII. kerületek) jellemzően századfordulós épületek sokaságát találjuk, melyek építési idejében még nem volt jellemző, hogy családonként akár több autót is fenntartsanak.
Garázst, de milyet?
Budapestnél maradva a külsőbb kerületekben jellemzően önálló garázsokkal találkozhatunk. A hegyvidéki részeken részben vagy akár egészben a földbe süllyesztve is találhatjuk őket, de szabadon álló épületként vagy épületsorként is előfordulnak. Amennyiben ilyen garázsba fektetnénk érdemes a garázs épületének alapos átvizsgálására időt fordítanunk vagy akár szakembert hívnunk. Meg kell bizonyosodnunk az épület statikai állapotáról, akár szabadon álló, akár földbe süllyesztett, utóbbinál érdemes a falak vizesedését is vizsgálni. A nyílászárók, garázsajtók működését is ellenőrizzük. Amennyiben ezen régi típusú garázsokban gondolkodunk mindenképpen mérjük le a belső teret, mert az idő előrehaladtával a gépjárművek mérete is nőtt, nehogy úgy járjunk, hogy a mai kor autója már nem fér be. Az önálló ajtóval rendelkező garázsok nagy előnye, hogy nem csak autó, hanem bármi egyéb tárolására is alkalmasak, így a jövendőbeli bérlőink köre nem csak az gépjármű tulajdonosokra, hanem a raktározásra helyet keresőkre is kiterjedhet.
Ilyen típusú garázsoknál előfordulhat, hogy az épület saját helyrajzi számot kapott az illetékes földhivataltól, épületsornál beszélhetünk közös tulajdonról is, ahol a többi garázstulajdonossal válunk társtulajdonossá. (ebben az esetben az egyes garázsok állnak a tulajdonosok kizárólagos használatában, erről a tulajdoni lapról, illetve a társasházi alapító okiratból tájékozódhatunk)
A belsőbb kerületek esetében a fenti szabadon álló garázstípussal egyáltalán nem vagy nagyon elvétve találkozhatunk. Jellemzően a terem vagy mélygarázsok állnak a vásárlók rendelkezésére. Ebben az esetben fallal nem határolt, önálló ajtó nélküli beállóhelyet kapunk, amik kifejezetten autó vagy motor tárolására alkalmasak csak. Minden ilyen esetben a beállóhelyek közös helyrajzi szám alá tartoznak, akár szintenkénti, akár garázsonkénti lebontásban. A tulajdonosok a beállóhelyük alapterülete szerinti tulajdoni hányaddal rendelkeznek az egész terem/mélygarázshoz viszonyítottan. Amennyiben ilyen garázst vásárolunk fontos tudnunk, hogy a már beállóhellyel rendelkező tulajdonosokat elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jogukról őket az eladónak kötelessége értesíteni, és abban az esetben, ha az eredeti feltételek megfelelnek a vásárlási jog őket előbb illeti meg, mint minket. Jellemzően a teremgarázsok sok tulajdonostárssal működnek, így az elővásárlással kapcsolatos kiértesítések miatt az adásvételi folyamat akár hónapokig is eltarthat.
Akár önálló, akár beállóhelyes garázst választunk a mai igényeknek megfelelően tájékozódjunk arról, hogy kiépíthető-e az elektromos autók töltését szolgáló állomás. (a fogyasztás mérésére hiteles almérő kiépítése szükséges)
Ezek alapján, ha már tudjuk milyen típusú garázst szeretnénk érdemes szót ejteni annak hasznosítási szabályairól, a bérbeadásról.
Amire mindenképpen szükségünk lesz az egy írásba foglalt bérleti szerződés. A garázsok bérbeadása jelentősen eltér a lakások bérbeadásáról szóló szabályoktól, ebben az esetben az Általános forgalmi adóról szóló törvény az irányadó. A garázs tulajdonosa így az adóhatóságtól adószámot kell, hogy igényeljen, csak ennek birtokában kezdheti el bérbeadói tevékenységét (magánszemélyként és egyéni vállalkozóként is igényelhető az adószám). A bérbeadót minden esetben számlaadási kötelezettség terheli. Amennyiben az éves kiadásból származó jövedelme nem éri el a 12 millió Forintot, úgy élhet az alanyi adómentességgel, de a 15 %-os személyi jövedelemadó befizetésével számolnia kell. 12 millió forintos bevételt meghaladóan a törvényben meghatározott áfát kell megfizetnünk és az erre vonatkozó bevallásokat kell elkészítenünk, készíttetnünk. Láthatjuk, hogy a garázsok bérbeadása összetettebb az ingatlanok bérbeadásánál. Érdemes akár könyvelői segítséget is igénybe venni.
Ha már tisztában vagyunk a szabályokkal, kiszemeltük a számunkra megfelelő garázst, indulhatunk is vásárolni, de mire lesz szükségünk az adásvételi szerződés megkötéséhez?
Minden esetben szükségünk lesz a garázs helyrajzi számára, ezt az eladótól tudhatjuk meg. Sok esetben akár cím alapján is megtalálhatjuk az ingatlan-nyilvántartási rendszerben, de ha biztosra akarunk menni a helyrajzi számmal egyszerűbb a keresés. A letöltött tulajdoni lapból megtudhatjuk, hogy pontosan mekkora tulajdoni hányadot szerezhetünk a vásárlással, esetleg, hogy van-e teher (pl.: közösköltség-tartozás) a garázson. Amennyiben közös tulajdonban álló garázst vásárolunk szükségünk lesz az adásvételi szerződéshez a társasházi alapító okirathoz is. Ebből derül ki ugyanis a közös tulajdonból kizárólagosan használható ingatlanrész elhelyezkedése, mérete. Az adásvételhez nem kötelező kellék, de érdemes beszereznünk továbbá a társasház szervezeti és működési szabályzatát, valamint a házirendet is. Ezek a dokumentumok szabályozzák a tulajdonosok egymástól várható és a társasház által elvárt magatartási szabályait, jogait és kötelezettségeit.